Egy új brit tanulmány szerint a jövő napelemes rendszerei nemcsak a háztetőkön és a földi napelemparkokban működhetnek majd, hanem a világűrben is. A kutatók úgy vélik, hogy 2050-re az űrbéli napelemek akár Európa megújulóenergia-igényének 80 százalékát fedezhetik, ezzel hozzájárulva az energiaválság megoldásához.

 

Folyamatos napenergia a világűrből

A koncepció a NASA fejlesztésén alapul: tükörszerű reflektorok gyűjtik össze a napfényt a Föld körüli pályán, majd a sugárzást a földi állomásokra továbbítják. Ott villamos energiává alakítják, és betáplálják a kontinens energiahálózatába.

Az űrbéli napelemrendszer előnye, hogy a napszak és az időjárás nem befolyásolja, így a termelés folyamatos. A kutatók szerint a megoldás az energia-infrastruktúra költségeit 15 százalékkal csökkentheti, valamint az energiatárolási igényt több mint kétharmaddal mérsékelheti.

 

Hatékonyabb, mint a földi napelemek?

A vizsgálat 33 európai ország villamosenergia-hálózatát modellezte, és azt mutatta ki, hogy a napenergia így akár a szárazföldi megújulóenergia-termelés nagy részét kiválthatná. A hagyományos napelemes rendszerek ugyan hatékonyak, de időjárásfüggők, az űrből érkező megoldás viszont stabil és kiszámítható energiatermelést nyújt.

A kutatás vezetője, He Wei szerint azonban vannak kihívások: az űrpályák zsúfoltsága, az ütközésveszély és az űrszemét mind kockázatot jelent. Ugyanakkor hangsúlyozta: a technológia kulcsszerepet játszhat a nettó zéró kibocsátási célok elérésében.

 

Európa és a napenergia jövője

Miközben Japán már beépítette stratégiájába az űrbéli napenergia hasznosítását, Európa is hatalmas előnyöket szerezhetne, ha az Európai Űrügynökség keretében közös projektet indítana. Egy ilyen központi SBSP-infrastruktúra stabil és környezetbarát energiát biztosíthatna, miközben csökkentené a földrész gázfüggőségét.

Wei szavaival: „Most jött el az idő” – vagyis a napenergia új szintre emelésének pillanata.